2015. 02. 07.

Trailer

Először is üdvözöllek új blogomon^^
Ez már a harmadik One Direction fanfictionom,de más mint az előzök.
Igazából itt csak Zayn és Niall lenne és ők sem hírességek ként.
Nem ismernék egymást és ezek mellett még az egyik rossz fiú is :D
Hát a történet nagyjából a dogról,alkoholról,szerelemről,függőségről,erőszakról,bosszúról szólna.
Még mielőtt hoznám a prológust itt egy rövid kis tariler.
Nézd meg és írj véleményt^^




Prológus



Akik felneveltek,azt mesélték,hogy csecsemő koromban kerültem hozzájuk.Mint lelkiismeretes apácák,s mint nők befogadtak magukhoz.Velük nevelkedtem,így az ő szokásaikat tanultam meg.Szerencsére nem voltam egyedül.Nem sokkal utánam jött Lily Hardbeck,aki mára már teljesen olyan,mintha a testvérem lenne.
Már kis csecsemő koromban megkereszteltek és mindig csak a jóra tanítottak.
Nem voltak barátaim kivéve Lily-t.Soha nem beszéltem 'kívül' állóval.
Huszonegy éven keresztül még sosem jártam kint,az egyház kapuin kívül.
Nem tudom milyen a kinti élet.Milyen a szabad levegő érzése.Fogalmam sincs milyenek lehetnek az emberek,a fiúk.
De most,hogy betöltöttem a huszonegyedik életévemet,úgy határoztam meg akarom tudni.Viszont,ha most elmegyek többet nem jöhetek vissza,ami azt jelenti,hogy itt kell hagynom Lily-t.
Ő nem akar velem jönni,ami igazán megnehezíti a döntésemet.Én menni akarok.Meg akarom tudni ki is vagyok én igazából.Oka van,hogy itt vagyok, a földön és én ki akarom deríteni.
Tudni akarom milyen a saját lábamon élni.
Magad megteremteni az enni valódat.Tudni akarom milyen érzés megcsókolni valakit.
Így hát most összepakolom a kevés kis cuccomat és neki vágok a vad világnak.
-Clara,ezt a pólót nekem adod?-kérdezte Lily.Bólintottam.Hadd tartsa csak meg ő.Nekem nincs nagyon szükségem rá.Sosem kedveltem igazán.-Clara,tényleg nincs semmi olyan dolog,amivel itt tarthatnálak?-kérdezte szomorúan.
-Ne szomorkodj Lily-öleltem magamhoz.-Még látjuk egymást.Megígérem.
-Kérlek Clara,maradj!-szorított erősen magához.
-Lily,vigyázni fogok magamra.És majd küldök képes lapot!-próbáltam felvidítani.Tudom mennyire szereti őket.-Ideje indulnom!-jelentettem ki,miközben összehúztam a bőröndöm cipzárját.
-Nagyon,nagyon,de nagyon fogsz hiányozni!-szorított magához még egyszer...és talán utoljára.Visszaöleltem és perceken keresztül csak így voltunk.
Ha most elengedem tudom,hogy többet talán már nem is látom.Mindennél jobban fog hiányozni.Nem lesz rá lehetőségem,hogy felhívhassam,bekukkanthassak vagy leüljünk valahova beszélgetni.
Meg fog szakadni a kapcsolatunk...de én nem akarok többet itt maradni.Nem azért,mert rossz volt itt...csupán csak fel akarom fedezni a világot!